Gumik és címkézéseik

2012-től  érvénybe lép egy új, európai szabályozás, ami a gumiabroncspiacot érinti. Ez az új címkézési rendszer elősegíti majd a biztonságos, alacsonyabb külső gördülési zajjal rendelkező és az üzemanyag-fogyasztás csökkentését lehetővé tevő gumiabroncsok népszerűsítését. A rendelet a 2012. július 1. után gyártott személyautó gumikra, kisteher abroncsokra, teher abroncsokra, valamint busz gumiabroncsokra vonatkozik.

A jogszabályban előírt új címkézési rendszer a következő besorolásokat tartalmazza:

- Üzemanyag fogyasztásra hatással lévő gördülési ellenállás

- Nedves úton történő fékezés

- Külső gördülési zaj

A vásárló, és a felhasználó számára ez a következő előnyökkel jár:

Általános javulás következik be a gyártók termékeinek teljesítményében, ami hatással lesz a biztonságra, és a gazdaságosságra is. Átláthatóbb, jobban érthető információkat fognak kapni a három kiemelt kritériummal kapcsolatban.

A vásárló, és a felhasználó számára tájékoztatása:

Az új információk megjelenítése csak a személygépkocsik, valamint a kisteherautók abroncsaira vonatkozik, emellett a vásárlók és a felhasználók tájékoztatása az abroncs forgalmazójának a feladata. A vásárlókat minden szükséges információval el kell látni a vásárlást megelőzően. Amennyiben a gumiabroncs ki van állítva, akkor az új információkat vagy a gyártó által adott matrica, vagy a közvetlenül az abroncs mellett elhelyezett panel segítségével kell feltüntetni. Ha a gumi nincs kiállítva, abban az esetben ezeket a plusz információkat más formában kell a vásárló rendelkezésére bocsátani.

A  rendelet  nem  alkalmazandó  az alábbiakra:

- Újrafutózott gumiabroncsok
- Professzionális gumiabroncsok
- Terepabroncsok
- Kizárólag versenyzésre használt járművekre szánt gumiabroncsok
- Szöges gumiabroncsok (kivéve a szög nélkül szállított abroncsok)
- T-típusú , ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok
- Kizárólag olyan járművekre való használatra szánt gumiabroncsok, amely járműveket első alkalommal 1990. október 1-je előtt regisztráltak
- Olyan gumiabroncsok, amelyek sebességi besorolása 80km/h alatti; amelyek névleges keréktárcsa-átmérője nem haladja meg a 254mm-t vagy 635mm-nél nagyobb

Besorolási kritériumok és módszerek:

Üzemanyag-fogyasztás és széndioxid-kibocsátás

A  gumiabroncs  energiahatékonysága  a  gördülési ellenálláson  alapul.  Ez  a  jármű  mozgásához  szükséges energia  egyharmadát  vagy  az  elfogyasztott  üzemanyag egynegyedét  teszi  ki.  Az  európai  rendelet  keretében kalibrált  gördülő  gépeken  végzett  mérésekre  kerül  majd  sor.  A meghatározott kategória kilogramm/tonna (kg/t) értékben megadott együtthatónak fog megfelelni. A kategóriák személyautók esetén „A”- tól (legfeljebb 6.5kg/t) egészen a „G”-ig (több, mint 12.1kg/t, azaz a kezdeti együttható kétszerese) fognak terjedni. Az „A” és „G” besorolás közötti  különbség  egy  teljes  készlet  gumiabroncsot  tekintve  az üzemanyag-fogyasztás 7,5%-os csökkenésének felelhet meg.

Fékezés nedves úton

A  nedves  úton  végzett  féktesztek  keretében  a gumiabroncs lassulási teljesítményét mérik 80 és 20km/h között,  vészfékezést  végrehajtva  ABS  segítségével.  Az adatok gyűjtése olyan tesztpályákon történik, amelyeket előzetesen vízzel lepermeteztek, 0.5-1.5mm-es vastagságú vízréteget kialakítva. A környezeti hőmérséklet, valamint az út hőmérséklete 5 és 35 celsius fok között változhat nyári gumik esetén, míg 2 és 20 celsius fok  között  téli  gumik  esetén.  A  pálya  jellemzői  (burkolat  típusa, egyenetlenség, az aszfalt súrlódási együtthatója, stb.) szintén eltérő lehet a jogalkotó által ajánlott határokon belül. A kategóriák „A”-tól „F”-ig terjednek majd. „G” kategória nem lesz. Bár az eredmények a jármű típusától és az éghajlati viszonyoktól függően változhatnak, az „A” és „G” besorolás közötti különbség, egy teljes szett gumiabroncsot tekintve, vészfékezés esetén akár 30% is lehet ( ha a jármű 80km/h sebességgel halad, akkor ez akár 18 méteres különbséget is jelenthet a féktávolságban).

Gördülési zaj

A gördülési zaj (külső zaj) figyelembe vételének célja a zajszennyezés  mérése,  amely  tényező  a  közlekedés környezeti  hatásának  részét  képezi.  A  mérés  során  a jármű kikapcsolt gyújtás mellett elhalad egy hangrögzítő rendszer  előtt.  Így  a  gumiabroncsok  gördülési  zaja  decibelben rögzíthető. Az európai rendelet figyelembe veszi a vezetés közben keletkező  zaj  decibelszámát,  valamint  annak  viszonyát  a  jövőbeni határértékhez,  amely  2012  és  2016  között  lép  majd  hatályba (661/2009/EK rendelet). Három fekete ív a leggyengébb teljesítményt jelöli.  A  gumiabroncs  által  kibocsátott  zaj  a  jövőbeni  szabványban meghatározott érték felett, de a jelenleg engedélyezett maximum alatt van. A két fekete ív azt jelzi, hogy a gumiabroncs által kibocsátott zaj összhangban  van  a  jövőben  alkalmazandó  határértékekkel.  Az  egy fekete ív azt jelzi, hogy a zajszint legalább 3 decibellel a jövőbeni, jogszabályban meghatározott határérték alatt van.

Összegezve:

Annak ellenére, hogy az új szabályozás céljai mindenképpen pozitívak, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az abroncsnak nem pusztán és kizárólag a címkén látható három tulajdonságnak kell megfelelnie. Például szem előtt kell tartani egy gumiabroncs irányíthatóságát, nedves, valamint száraz úton egyaránt. Egy másik fontos szempont, ami nem szerepel az új címkén, az a gumi kopásállósága, ami szintén egy fontos tényező, és még ezeken kívül is sok más lényeges szempont létezik, ami alapján a vásárló kiválaszthatja a legmegfelelőbb gumiabroncsot.

Mindenképpen érdekes figyelni arra a tényre, hogy a nedves fékút tesztelésénél a vizsgálat túl tág határok között mozoghat. Nyári gumi esetén nagyon nem mindegy, hogy 5 vagy 35 celsius fokban, téli gumi esetén 2 vagy 20 celsius fokban vizsgálják a fékutat. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy milyen aszfalton történik a tesztelés. Szerencsére a nagyobb csártók, mint például a Michelin kijelentette, hogy a nyári gumikat 20 celsius fokon, míg a téli gumikat 7 celsius fokon fogja tesztelni, de sajnos ez a rendeletben nincs kikötve. Éppen ezért előfordulhat, hogy egyes gyártók a jobb eredmény érdekében az új szabályozás által megengedett lehető legoptimálisabb körülmények között tesztelik majd az abroncsokat, amik jó, bár nem reális eredményhez vezethetnek.

Mindenesetre reméljük, hogy a jövőben a gyártók nem csak és kizárólag a címkén szereplő három tulajdonság fejlesztésére fognak összpontosítani, mivel a számos többi tulajdonság gyengülését és háttérbe szorulását jelentené és ebben az esetben az új rendelet biztosan nem érné el a célját.